Eltűnt egy tó Olaszországból!

(Geometodika 2022/2.)

Eltűnt egy tó Olaszországból – a hír igaz, de nem tegnap történt, hanem nagyjából másfél évszázada. A Róma közelében fekvő Fucino-tó egykor Itália harmadik legnagyobb kiterjedésű tava volt, ám mára csak hűlt, pontosabban kiszáradt helyét találhatjuk a térképen és a műholdfelvételeken. Bár lubickolni nem tudunk benne, története így is különösen érdekes.

Erdők felülnézetből - mit ér a natúrpark, ha vágják az erdőt?

(Földgömb 2021/nov. Őszi különszám)

Az Erdélyi-szigethegység középső, talán legszebb részeit, a Pádis-fennsíkot, a Gyalui-havasok és a Kalota-havas egyes területeit óvja az Erdélyi-szigethegység (románul Apuseni) Natúrpark. De vajon mennyit ér ez a védelem, ha a helyi települések lakói többnyire arról panaszkodnak, hogy gyors ütemben vágják körülöttük a fát? Továbbá az alkalomszerűen arra járó turista is könnyen ütközik tarvágásokba, vagy találkozik jól megrakott, fát szállító teherautókkal. Ennek a kérdésnek igyekszünk tárgyilagosan, műhold-felvételek alapján vizsgálódva, a nyomába eredni.

Tűz és jég a gránitszigeten

(Földgömb 2021/máj-jún.)

A gránitsziget: Korzika. Mióta egy konferencián láttam Jakucs László barlangkutató és professzor lebilincselő vetítését Korzika hihetetlen gránitképződményeiről, azóta vonz ez a földdarab. A sziget arculatában valóban meghatározó ez a vörös kőzet, de szerepe korántsem kizárólagos. A belső és külső tűz egyaránt formálta (formálja) e szigetet, de a jég nyomait is felfedezhetjük rajta. Végül az is kiderül, miért esznek „fakenyeret” a Földközi-tenger eme hegyekkel legjobban szabdalt szigetén...

Nézd meg! - 3D modell a sziget domborzatáról és geológiájáról

Klasszikus Karszt

(Földgömb 2021/jan-feb)

Van klasszikus zene és klasszikus tánc. Ugyanígy van Klasszikus Karszt is. Így, nagybetűvel, legalábbis a szakirodalomban. A térképeken viszont egyszerűen csak Karsztnak, szlovénül Krasnak, olaszul Carsónak nevezik, mivel ez a két ország osztozik rajta. Ez az osztozkodás egyébként történelmileg korántsem volt „sima ügy”. Dinári Szlovéniában elkezdett kalandozásunkat (ld. következő cikk) most ezen a vidéken folytatjuk...

Csavargás Dinári Szlovéniában

(Földgömb 2020/nov-dec)

Szlovénia mint a Balkán része? Nos, igazi balkáni hangulattal csak ritkán találkozhatunk Szlovéniában. A települések rendezettsége, a történelmi szimbólumok sokkal inkább sugallják az osztrák hatást, amire ráerősít az északi országrész csipkézett hegyvonulatainak és glaciális tavainak hamisítatlan alpesi atmoszférája. Természetföldrajzilag azonban mégis helytálló Szlovénia egy részét a Balkánhoz sorolni. Az országot ugyanis két részre vágja a Dinaridák és az Alpok határa. Mi most „Dinári-Szlovéniába” indulunk...

Hol van Magyarország közepe?

(Ez kivételesen nem cikk, hanem egy sztori. Cikkekkel...)

Duplacsavaros történet arról, hogy hol is van pontosan Magyarország közepe.Mert azt ugye sokan tudják, hogy Pusztavacson van valami emlékmű...

A kopár Burren és a kietlen Aran-szigetek

(Földgömb 2019/november-december)

„Sehol egy fa, ahová fölakaszthatnék egy embert, nem akad víz, amibe belefojthatnék valakit és még föld sincs, amibe el lehetne temetni a holtakat…”
A híres-hírhedt ír karsztvidék, a Burren, soha nem volt könnyű hely a megélhetéshez... E nagyrészt kopár karsztvidéknek még extrémebb kiadása, tengeri folytatása, az Atlanti-óceánban található elzárt kisvilág, az Aran-szigetcsoport.

Oszlopos szent, felfújt hólyag, levendulaillat

(Földgömb 2019/november-december)

Ha van táj Magyarországon, amit költő, írók, festők, építészek, földtudósok és mezei turisták egyaránt birtokba vettek, akkor az kétségkívül a Balaton-felvidék. Így joggal hihetnénk, hogy már nem is lehet újat mondani erről a tájról. Pedig a tudósok éppen ezt teszik: csak az elmúlt évtizedben is számos új publikáció született a Balaton-felvidéki vulkánok kapcsán, és akár szabad szemmel is mélyebbre tekinthetünk itt a Föld belsejébe, mint azt elsőre gondolnánk...

Nemzeti Park – Miért nemzeti? Miért park?

(Földgömb 2019/április)

Lehet Nemzeti a Múzeum, a Színház, a Bank, a válogatott, sőt újabban a dohánybolt is. De mitől nemzeti egy park? És gondoljunk bele a szókapcsolat második felébe is: a Nemzeti Múzeum olyan, mint egy múzeum, a Nemzeti Színház olyan, mint egy színház, de a „nemzeti park” többnyire nem olyan mint egy park, legalábbis többnyire nem egy nagyra nőtt Margitsziget jelenik meg a szemeink előtt, ha ezt a kifejezést használjuk...

Szurdok, gömbkő, sárkány. Pindosz, Vikosz, Guinness

(Földgömb 2018/október)

Arról szól, ami a címben szerepel. A Vikosz mint a Föld legmélyebb kanyonja (tényleg az?). Gömbkövek, melyek az úton hevernek, és sárkányok (Drákók). Mindez Görögország egy ismeretlen részén...

Vipava-vidék, a homokra épült mészkőfennsík

(Földgömb 2017/október)

A balga ember homokra építette házát. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, nekizúdult a háznak, az összedőlt, és nagy romhalmaz lett belőle...” – írja a Biblia. De vajon mi történik akkor, ha nem egy ház, hanem egy egész karsztfennsík „épül” homokra (illetve homokkőre)? A szlovéniai Vipava-völgy látványos példákkal szolgál arra, hogy milyen jelenségek következnek be egy ilyen földtani felépítés esetén...

Töbör, pénz, komment

(Természet Világa 2018/január)

Vajon mi a közös a karsztvidékekre jellemző töbrökben, a mindennapi életünkben jelenlévő (vagy hiányzó) pénzben, és a virtuális világ egyik jellemző műfajában, a kommentekben? E látszólag távoleső fogalmakat kapcsoljuk össze ebben a cikkben…

Mérgezett Paradicsom

(Földgömb 2017/március)

„Ha van a Földön Paradicsom, akkor az itt van, az itt van, az itt van.” – ezt a perzsa eredetű kétsoros verset vésette Dzsahángir mogul uralkodó az egyik kasmíri kertjének teraszára. És valóban: a nyáron forró, fülledt Indiához képest enyhet ád a magasan és viszonylag északon fekvő kasmíri völgy. A környező, szárazabb vidékekhez képest a havas hegycsúcsokkal övezett, zöldellő, tavakban gazdag, termékeny völgy valóban szinte maga a Paradicsom. Mégis – ez a Paradicsom mérgezett: földrengések, árvizek és ami a legdrámaibb, emberi viszályok keserítik az itt élők mindennapjait.

Tara - megálló a Dinári Zöld Úton

(Földgömb 2016/szeptember)

A ma emberének is szüksége van zarándoklatra, persze modern köntösben, GPS nyomvonallal és ökológiai tudattal körítve, így nem csoda, ha a hosszútávú túraútvonalak virágzását és kibontakozását éljük napjainkban. Ez a törekvés még a volt Jugoszlávia békés föltámadását is elérte – legalábbis a hegyi turizmus vonatkozásában. Így született meg a Via Dinarica – az út, mely végigvezet a Dinári-hegyvidéken a szlovén Postojnától az albán Jezerce csúcsáig 7 mai országot érintve. A belső, erdős övezeteken át kígyózó „Zöld Út”-hoz tartozik a szerb Tara-hegység is...

Mi van az Üres Negyedben?

(Természet Világa 2016/július)

Homok. Itt akár véget is érhetne a cikk, hiszen megválaszoltam a címben föltett kérdést. Az „Üres Negyed” ugyanis ezúttal nem valamely geometriai problémára, vagy esetleg egy városfejlesztési koncepcióra utal, hanem a Föld legnagyobb összefüggő homoksivatagjára. A Rab-el-Háli (Rub-al-Khali) arab neve magyarul „üres negyedet” jelent. Nem csoda, hogy a szélsőségesen száraz, nehezen járható homokvidéket még a mostoha körülményekhez szokott arabok javarésze is üresnek találta...

Denaturált Omán

(Földgömb 2016/március)

A közelmúltig bezárkózó politikát folytató, és dúsgazdag szomszédjai (Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek) mellett viszonylag szegénynek tűnő Omán büszke hagyományaira. Aki azonban a gyakran középkori hangulatot árasztó - mert valójában szegény - arab országok hagyományos életmódját keresi, az nem egészen jó helyen jár itt, mivel Ománban már csak nyomokban lelhető fel a régi életforma (noha létezik még). Ománba az menjen, aki az átalakulásra kíváncsi. Vagy a természetre...

Mócvidék - egy rettegett táj szelíd arca

(Földgömb 2015/november)

Magyar füleknek nem cseng éppen kellemesen a Mócvidék neve. Tegyük hozzá, nem ok nélkül. A 18-19. század parasztfelkelései során a hegyi mócok igen nagy pusztítást vittek végbe az Erdélyi-szigethegység magyarjai körében. Mi azonban – Jókaival szólva – "hagyjuk bezöldülni szépen a szomorú évek sírját", és a táj mai arcát, az ott lakók életlehetőségeit kívánjuk felderíteni...

Víz, jég, ember a karszton: Montenegró

(Természet Világa 2014/október)

Montenegro sok szempontból különleges ország. Egyrészt alkotmánya szerint a Föld első „ökológiai állama”. Az egyetlen volt jugoszláv tagköztársaság, mely súlyosabb konfliktusoktól mentesen vált függetlenné. Olyan ország, ahol egyoldalúan eurót használnak, ráadásul ezt már jóval a 2006-os függetlenné válás előtt bevezették. Mindezeken túl Montenegróban kétharmados többsége van a KARSZT-nak. Ez persze nem valamiféle politikai párttömörülés, hanem egy meghatározó természeti adottság, mely az ország területének 69%-át foglalja el...

Élő Karszt

(Földgömb 2014/október)

„A karsztszurdokban vízbe lépni lehet, eltévedni nem; a töbrös karsztfennsíkon eltévedni lehet, vízbe lépni nem.” - éppen ezt a sok évtizedes tapasztalati tényt igyekszem magyarázni a terepgyakorlaton résztvevő hallgatóknak, mintegy vigasztalásképpen, mikor már sokadjára lépnek, csúsznak a szurdok alján folyó patak vizébe. Pár nappal később azonban az élet vaskosan rám cáfol...

Szantorini - felsrófolt méret, lefokozott pusztítás

(Földgömb 2014/szeptember)

Aki először jut el a Kikládok szigetvilágába, annak az egyik legnagyobb meglepetést az jelentheti, hogy ezek a szigetek nemcsak a térképen, de a valóságban is igen közel helyezkednek el egymáshoz. A zömmel békés mészkőszigetek közé ékelődve hellyel-közzel „gyilkos” tűzhányók is felfedezhetők, melyek közül leghírhedtebb Szantorini (Thíra) szigete. A legenda, sőt számos mai tudományos vélekedés szerint ennek bronzkori kitörése pusztította el a krétai gyökerekkel rendelkező minószi civilizációt. Vagy mégsem egészen így történt?

Az ál és az igazi hadzsi – Vámbéry és Germanus párhuzamos életútja

(Földgömb 2013/május)

A magyar felfedezők, utazók között aligha találunk még két olyan meghatározó személyiséget, akiknek az életútja annyi hasonlóságot mutatna, annyira párhuzamosan haladna, mint Vámbéry Árminé és Germanus Gyuláé – és mégis… Isztambul felé utazva, írásaikat olvasgatván döbbentem rá, hogy e két, kalandokkal teli, keletkutató élet éppen a legvégsőbb kérdés tekintetében mennyire eltér egymástól. Sziporkázóan szórakoztató, török, perzsa, arab mondásokkal fűszerezett műveikből kirajzolódik a számos hasonló tapasztalat – a „kép értelme” azonban egészen más...