Szakmai cikkeket ld. a Magyar Tudományos Művek Tárában (mtmt): ITT
Ezek itt az ismeretterjesztő cikkeim.
Eltűnt egy tó Olaszországból!

Eltűnt egy tó Olaszországból – a hír igaz, de nem tegnap történt, hanem nagyjából másfél évszázada. A Róma közelében fekvő Fucino-tó egykor Itália harmadik legnagyobb kiterjedésű tava volt, ám mára csak hűlt, pontosabban kiszáradt helyét találhatjuk a térképen és a műholdfelvételeken. Bár lubickolni nem tudunk benne, története így is különösen érdekes.
Erdők felülnézetből - mit ér a natúrpark, ha vágják az erdőt?

Az Erdélyi-szigethegység középső, talán legszebb részeit, a Pádis-fennsíkot, a Gyalui-havasok és a Kalota-havas egyes területeit óvja az Erdélyi-szigethegység (románul Apuseni) Natúrpark. De vajon mennyit ér ez a védelem, ha a helyi települések lakói többnyire arról panaszkodnak, hogy gyors ütemben vágják körülöttük a fát? Továbbá az alkalomszerűen arra járó turista is könnyen ütközik tarvágásokba, vagy találkozik jól megrakott, fát szállító teherautókkal. Ennek a kérdésnek igyekszünk tárgyilagosan, műhold-felvételek alapján vizsgálódva, a nyomába eredni.
Tűz és jég a gránitszigeten

A gránitsziget: Korzika. Mióta egy konferencián láttam Jakucs László barlangkutató és professzor lebilincselő vetítését Korzika hihetetlen gránitképződményeiről, azóta vonz ez a földdarab. A sziget arculatában valóban meghatározó ez a vörös kőzet, de szerepe korántsem kizárólagos. A belső és külső tűz egyaránt formálta (formálja) e szigetet, de a jég nyomait is felfedezhetjük rajta. Végül az is kiderül, miért esznek „fakenyeret” a Földközi-tenger eme hegyekkel legjobban szabdalt szigetén...
Nézd meg! - 3D modell a sziget domborzatáról és geológiájáról
Klasszikus Karszt

Van klasszikus zene és klasszikus tánc. Ugyanígy van Klasszikus Karszt is. Így, nagybetűvel, legalábbis a szakirodalomban. A térképeken viszont egyszerűen csak Karsztnak, szlovénül Krasnak, olaszul Carsónak nevezik, mivel ez a két ország osztozik rajta. Ez az osztozkodás egyébként történelmileg korántsem volt „sima ügy”. Dinári Szlovéniában elkezdett kalandozásunkat (ld. következő cikk) most ezen a vidéken folytatjuk...
Csavargás Dinári Szlovéniában

Szlovénia mint a Balkán része? Nos, igazi balkáni hangulattal csak ritkán találkozhatunk Szlovéniában. A települések rendezettsége, a történelmi szimbólumok sokkal inkább sugallják az osztrák hatást, amire ráerősít az északi országrész csipkézett hegyvonulatainak és glaciális tavainak hamisítatlan alpesi atmoszférája. Természetföldrajzilag azonban mégis helytálló Szlovénia egy részét a Balkánhoz sorolni. Az országot ugyanis két részre vágja a Dinaridák és az Alpok határa. Mi most „Dinári-Szlovéniába” indulunk...
Hol van Magyarország közepe?

Duplacsavaros történet arról, hogy hol is van pontosan Magyarország közepe.Mert azt ugye sokan tudják, hogy Pusztavacson van valami emlékmű...
A kopár Burren és a kietlen Aran-szigetek
„Sehol egy fa, ahová fölakaszthatnék egy embert, nem akad víz, amibe belefojthatnék valakit és még föld sincs, amibe el lehetne temetni a holtakat…”
A híres-hírhedt ír karsztvidék, a Burren, soha nem volt könnyű hely a megélhetéshez... E nagyrészt kopár karsztvidéknek még extrémebb kiadása, tengeri folytatása, az Atlanti-óceánban található elzárt kisvilág, az Aran-szigetcsoport.
Oszlopos szent, felfújt hólyag, levendulaillat
Ha van táj Magyarországon, amit költő, írók, festők, építészek, földtudósok és mezei turisták egyaránt birtokba vettek, akkor az kétségkívül a Balaton-felvidék. Így joggal hihetnénk, hogy már nem is lehet újat mondani erről a tájról. Pedig a tudósok éppen ezt teszik: csak az elmúlt évtizedben is számos új publikáció született a Balaton-felvidéki vulkánok kapcsán, és akár szabad szemmel is mélyebbre tekinthetünk itt a Föld belsejébe, mint azt elsőre gondolnánk...
Nemzeti Park – Miért nemzeti? Miért park?
Lehet Nemzeti a Múzeum, a Színház, a Bank, a válogatott, sőt újabban a dohánybolt is. De mitől nemzeti egy park? És gondoljunk bele a szókapcsolat második felébe is: a Nemzeti Múzeum olyan, mint egy múzeum, a Nemzeti Színház olyan, mint egy színház, de a „nemzeti park” többnyire nem olyan mint egy park, legalábbis többnyire nem egy nagyra nőtt Margitsziget jelenik meg a szemeink előtt, ha ezt a kifejezést használjuk...
Szurdok, gömbkő, sárkány. Pindosz, Vikosz, Guinness
Arról szól, ami a címben szerepel. A Vikosz mint a Föld legmélyebb kanyonja (tényleg az?). Gömbkövek, melyek az úton hevernek, és sárkányok (Drákók). Mindez Görögország egy ismeretlen részén...
Vipava-vidék, a homokra épült mészkőfennsík
(Földgömb 2017/október)
A balga ember homokra építette házát. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, nekizúdult a háznak, az összedőlt, és nagy romhalmaz lett belőle...” – írja a Biblia. De vajon mi történik akkor, ha nem egy ház, hanem egy egész karsztfennsík „épül” homokra (illetve homokkőre)? A szlovéniai Vipava-völgy látványos példákkal szolgál arra, hogy milyen jelenségek következnek be egy ilyen földtani felépítés esetén...
Töbör, pénz, komment

Vajon mi a közös a karsztvidékekre jellemző töbrökben, a mindennapi életünkben jelenlévő (vagy hiányzó) pénzben, és a virtuális világ egyik jellemző műfajában, a kommentekben? E látszólag távoleső fogalmakat kapcsoljuk össze ebben a cikkben…
Mérgezett Paradicsom

„Ha van a Földön Paradicsom, akkor az itt van, az itt van, az itt van.” – ezt a perzsa eredetű kétsoros verset vésette Dzsahángir mogul uralkodó az egyik kasmíri kertjének teraszára. És valóban: a nyáron forró, fülledt Indiához képest enyhet ád a magasan és viszonylag északon fekvő kasmíri völgy. A környező, szárazabb vidékekhez képest a havas hegycsúcsokkal övezett, zöldellő, tavakban gazdag, termékeny völgy valóban szinte maga a Paradicsom. Mégis – ez a Paradicsom mérgezett: földrengések, árvizek és ami a legdrámaibb, emberi viszályok keserítik az itt élők mindennapjait.
Tara - megálló a Dinári Zöld Úton

A ma emberének is szüksége van zarándoklatra, persze modern köntösben, GPS nyomvonallal és ökológiai tudattal körítve, így nem csoda, ha a hosszútávú túraútvonalak virágzását és kibontakozását éljük napjainkban. Ez a törekvés még a volt Jugoszlávia békés föltámadását is elérte – legalábbis a hegyi turizmus vonatkozásában. Így született meg a Via Dinarica – az út, mely végigvezet a Dinári-hegyvidéken a szlovén Postojnától az albán Jezerce csúcsáig 7 mai országot érintve. A belső, erdős övezeteken át kígyózó „Zöld Út”-hoz tartozik a szerb Tara-hegység is...
Mi van az Üres Negyedben?

Homok. Itt akár véget is érhetne a cikk, hiszen megválaszoltam a címben föltett kérdést. Az „Üres Negyed” ugyanis ezúttal nem valamely geometriai problémára, vagy esetleg egy városfejlesztési koncepcióra utal, hanem a Föld legnagyobb összefüggő homoksivatagjára. A Rab-el-Háli (Rub-al-Khali) arab neve magyarul „üres negyedet” jelent. Nem csoda, hogy a szélsőségesen száraz, nehezen járható homokvidéket még a mostoha körülményekhez szokott arabok javarésze is üresnek találta...
Denaturált Omán

A közelmúltig bezárkózó politikát folytató, és dúsgazdag szomszédjai (Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek) mellett viszonylag szegénynek tűnő Omán büszke hagyományaira. Aki azonban a gyakran középkori hangulatot árasztó - mert valójában szegény - arab országok hagyományos életmódját keresi, az nem egészen jó helyen jár itt, mivel Ománban már csak nyomokban lelhető fel a régi életforma (noha létezik még). Ománba az menjen, aki az átalakulásra kíváncsi. Vagy a természetre...
Mócvidék - egy rettegett táj szelíd arca

Magyar füleknek nem cseng éppen kellemesen a Mócvidék neve. Tegyük hozzá, nem ok nélkül. A 18-19. század parasztfelkelései során a hegyi mócok igen nagy pusztítást vittek végbe az Erdélyi-szigethegység magyarjai körében. Mi azonban – Jókaival szólva – "hagyjuk bezöldülni szépen a szomorú évek sírját", és a táj mai arcát, az ott lakók életlehetőségeit kívánjuk felderíteni...
Víz, jég, ember a karszton: Montenegró

Montenegro sok szempontból különleges ország. Egyrészt alkotmánya szerint a Föld első „ökológiai állama”. Az egyetlen volt jugoszláv tagköztársaság, mely súlyosabb konfliktusoktól mentesen vált függetlenné. Olyan ország, ahol egyoldalúan eurót használnak, ráadásul ezt már jóval a 2006-os függetlenné válás előtt bevezették. Mindezeken túl Montenegróban kétharmados többsége van a KARSZT-nak. Ez persze nem valamiféle politikai párttömörülés, hanem egy meghatározó természeti adottság, mely az ország területének 69%-át foglalja el...
Élő Karszt

„A karsztszurdokban vízbe lépni lehet, eltévedni nem; a töbrös karsztfennsíkon eltévedni lehet, vízbe lépni nem.” - éppen ezt a sok évtizedes tapasztalati tényt igyekszem magyarázni a terepgyakorlaton résztvevő hallgatóknak, mintegy vigasztalásképpen, mikor már sokadjára lépnek, csúsznak a szurdok alján folyó patak vizébe. Pár nappal később azonban az élet vaskosan rám cáfol...
Szantorini - felsrófolt méret, lefokozott pusztítás

Aki először jut el a Kikládok szigetvilágába, annak az egyik legnagyobb meglepetést az jelentheti, hogy ezek a szigetek nemcsak a térképen, de a valóságban is igen közel helyezkednek el egymáshoz. A zömmel békés mészkőszigetek közé ékelődve hellyel-közzel „gyilkos” tűzhányók is felfedezhetők, melyek közül leghírhedtebb Szantorini (Thíra) szigete. A legenda, sőt számos mai tudományos vélekedés szerint ennek bronzkori kitörése pusztította el a krétai gyökerekkel rendelkező minószi civilizációt. Vagy mégsem egészen így történt?
Az ál és az igazi hadzsi – Vámbéry és Germanus párhuzamos életútja

A magyar felfedezők, utazók között aligha találunk még két olyan meghatározó személyiséget, akiknek az életútja annyi hasonlóságot mutatna, annyira párhuzamosan haladna, mint Vámbéry Árminé és Germanus Gyuláé – és mégis… Isztambul felé utazva, írásaikat olvasgatván döbbentem rá, hogy e két, kalandokkal teli, keletkutató élet éppen a legvégsőbb kérdés tekintetében mennyire eltér egymástól. Sziporkázóan szórakoztató, török, perzsa, arab mondásokkal fűszerezett műveikből kirajzolódik a számos hasonló tapasztalat – a „kép értelme” azonban egészen más...