A fehér rózsa földjén: York & Yorkshire

(Földgömb 2025/máj-jún. A teljes cikknek kb. a fele olvasható a magazin honlapján.)

Az egyik legkarakteresebb angol táj. Hegyes-dombos vidékét egykor gleccserek csiszolták, így némi északias beütéssel is rendelkezik, de azért ez még nem Skócia, annál lényegesen szelídebb. Mészkövön (mészkőben) kialakult formái miatt az angol karsztkutatók Mekkája. Megfordultak földjén római légiók, kelta és viking harcosok egyaránt. A középkori trónviszályok során került Yorkshire zászlajára a fehér rózsa. „Igazi” lakói azonban a kisemberek, akik yorkshire-i tájszólásban beszélnek, Yorkshire pudingot esznek és yorkshire terriert tartanak.

Nagy folyó, nagy dűnék, nagy vályogházak

(Földgömb 2024/szept-okt.)

Utazás a Rio Grande folyó mentén. Apró, eldugott szeglet a Sziklás-hegység déli részén. Kiszáradt tavak, mélyen bevágódott folyó, kialudt tűzhányók. Hatalmas dűnék, zöld körök, Krisztus vére. Hasadékvölgy indiánokkal és spanyolokkal. Vályog mindenhol, régi és mai pueblók, Karl May tévedése. Egy 2000 fős nép, akinek a házára mindenki kíváncsi.

Nem “berg”, hanem “bjerg” - Dánia nevezetes „hegyei”

(Földgömb 2024/március-április
Ezt a cikket a TELEX is szemlézte a "SZÉPKILÁTÁS" rovatában: LINK)

A germán nyelvekben a berg szó hegyet jelent, bár néha dombokra is használják e megnevezést. A dán bjerg csupán egy betűben különbözik a német bergtől, ám az ország domborzatát tekintve óhatatlanul némi ironikus hangsúlyt is kap a szó. Vannak-e egyáltalán bjergek Dániában? Spoiler: igen. Akadnak köztük tájképileg látványos és kialakulásukat tekintve különleges helyszínek is. A belső erők helyett a jég, a szél és a tenger a főszereplők e történetben – meg persze az ember.

Lyukas, sáros és tenger alatti vulkánok Szicíliában

(Földgömb 2023/július-augusztus, a teljes cikknek kb. a fele olvasható a magazin honlapján.
Ezt a cikket a TELEX is szemlézte a "SZÉPKILÁTÁS" rovatában: LINK)

Ha Szicília, akkor Etna. Valószínűleg a legtöbb embernek ez jut eszébe, ha Szicília természetföldrajza a kérdés. Joggal, hiszen az Etna valóban Európa leghatalmasabb vulkánja. „Lyukas”, mert több csúcskráterrel és temérdek kisebb parazitakúp-kráterrel is rendelkezik. De az alábbiakban még ennél is kisebb lyukakra: lávacső-barlangokra vadászunk az Etna oldalában. Ugyanakkor Szicília nem csak az Etnából áll. A többnyire üledékes kőzetekből felépülő sziget többi részén is találkozhatunk vulkánokkal, ám ezek „nem szokványos vulkánok”, hanem „maccalubék”. Valódi tűzhányókra (az Etnán kívül) a sziget partjaitól északra és délre húzódó tengerekben bukkanhatunk. Míg az északra lévő Lipari-szigetcsoport tagjai (pl. Stromboli, Vulcano) jól ismert turista célpontok, addig a délre található Ferdinandea szigetéről feltehetőleg csak kevesen hallottak. Ennek pedig nyomós oka van…

Sűrített Balkán - Koszovó

(Földgömb 2023/április, a teljes cikknek kb. a fele olvasható a magazin honlapján)

Idén ünnepli 15. születésnapját Koszovó, Európa legfiatalabb állama. De ennek örömére nem mindenhol gyújtanak gyertyát. Ez a kis ország mintegy sűrítve hordozza magában a Balkán jó néhány jellegzetességét, többek között azt, hogy: „puskaporos hordó”. Ugyanakkor látványos természeti kincsekkel és történelmi emlékekkel is rendelkezik, melyekre sajátos balkáni építészet és pezsgés rakódott rá napjainkban.

Forrongó Itália - Tűzhányók és gőzhányók Itália nyugati partjai mentén

(Földgömb 2022/augusztus)

Az olasz nyár nemcsak azért forró mert fentről süt a Nap ezerrel, hanem mert alulról is fűti a felszínt a Föld belső hője. De csak az Appennini-félsziget nyugati partvonala mentén. Ez a „padlófűtés” egyes helyeken pusztító vulkáni robbanásokban, máshol szelídebb gőzkitörésekben nyilvánul meg. Ez utóbbiak energiáját éppen itt aknázták ki a világon először! A Vezúvot és környékét leszámítva az itteni vulkánok már örök (?) álmukat alusszák, de a hátrahagyott formáik – és a rajtuk kialakult kultúra – temérdek izgalmas felfedeznivalót rejteget számunkra...

Festői Frasassi - Olaszország legnépszerűbb barlangrendszere

(Természet Világa 2022/július)

Olaszországban utazgatva az ember gyakran csodálkozik rá, hogy szinte mindegy melyik településen áll meg, mert a hangulat mindenütt magával ragadó, mindenütt jelen vannak az ódon, történelmet sugárzó épületek, a hangulatos sikátorok és az árnyas éttermek. Jóval kevesebb szó esik arról, hogy az Appennini-félszigetnek a földtani öröksége is rendkívül változatos és kuriózumokban gazdag. Az alábbiakban egy ilyen geológiai értéket mutatunk be, a Frasassi-barlangrendszert, melynek már a külső környezete is meglehetősen látványos. A barlangok keletkezésével kapcsolatos vizsgálatok ezen túlmenően tudományos szempontból is izgalmas eredményeket hoztak. Ráadásul még lenyűgözően szépek is. Tegyünk hát egy túrát ezekhez a barlangokhoz!

Nagy Szikla a Császár-mező peremén - az Appenninek tetején

(Földgömb 2022/június)

A Gran Sasso gyomrában (majdnem) súlytalan részecskékre vadászó fizikusok. Odafent az Appenninek legmagasabb ormára kapaszkodó turisták. A Campo Imperatore fennsíkon a rég elolvadt gleccser hullámos morénáin szelíden legelésző tehenek és a félvad kemping-élményt átélő modern nomádok lakóautóinak sokasága. A filmrajongók pedig Terence Hill és Bud Spencer lába nyomát érinthetik a karsztos terepen. De a fennsík délnyugati oldalán húzódó medence peremén L’Aquila lakói súlyos árat fizetnek a természeti szépségek mögött meghúzódó dinamikus földrajzi folyamatokért...

Eltűnt egy tó Olaszországból!

(Geometodika 2022/2.)

Eltűnt egy tó Olaszországból – a hír igaz, de nem tegnap történt, hanem nagyjából másfél évszázada. A Róma közelében fekvő Fucino-tó egykor Itália harmadik legnagyobb kiterjedésű tava volt, ám mára csak hűlt, pontosabban kiszáradt helyét találhatjuk a térképen és a műholdfelvételeken. Bár lubickolni nem tudunk benne, története így is különösen érdekes.

Erdők felülnézetből - mit ér a natúrpark, ha vágják az erdőt?

(Földgömb 2021/nov. Őszi különszám)

Az Erdélyi-szigethegység középső, talán legszebb részeit, a Pádis-fennsíkot, a Gyalui-havasok és a Kalota-havas egyes területeit óvja az Erdélyi-szigethegység (románul Apuseni) Natúrpark. De vajon mennyit ér ez a védelem, ha a helyi települések lakói többnyire arról panaszkodnak, hogy gyors ütemben vágják körülöttük a fát? Továbbá az alkalomszerűen arra járó turista is könnyen ütközik tarvágásokba, vagy találkozik jól megrakott, fát szállító teherautókkal. Ennek a kérdésnek igyekszünk tárgyilagosan, műhold-felvételek alapján vizsgálódva, a nyomába eredni.

Tűz és jég a gránitszigeten

(Földgömb 2021/máj-jún.)

A gránitsziget: Korzika. Mióta egy konferencián láttam Jakucs László barlangkutató és professzor lebilincselő vetítését Korzika hihetetlen gránitképződményeiről, azóta vonz ez a földdarab. A sziget arculatában valóban meghatározó ez a vörös kőzet, de szerepe korántsem kizárólagos. A belső és külső tűz egyaránt formálta (formálja) e szigetet, de a jég nyomait is felfedezhetjük rajta. Végül az is kiderül, miért esznek „fakenyeret” a Földközi-tenger eme hegyekkel legjobban szabdalt szigetén...

Nézd meg! - 3D modell a sziget domborzatáról és geológiájáról

Klasszikus Karszt

(Földgömb 2021/jan-feb)

Van klasszikus zene és klasszikus tánc. Ugyanígy van Klasszikus Karszt is. Így, nagybetűvel, legalábbis a szakirodalomban. A térképeken viszont egyszerűen csak Karsztnak, szlovénül Krasnak, olaszul Carsónak nevezik, mivel ez a két ország osztozik rajta. Ez az osztozkodás egyébként történelmileg korántsem volt „sima ügy”. Dinári Szlovéniában elkezdett kalandozásunkat (ld. következő cikk) most ezen a vidéken folytatjuk...

Csavargás Dinári Szlovéniában

(Földgömb 2020/nov-dec)

Szlovénia mint a Balkán része? Nos, igazi balkáni hangulattal csak ritkán találkozhatunk Szlovéniában. A települések rendezettsége, a történelmi szimbólumok sokkal inkább sugallják az osztrák hatást, amire ráerősít az északi országrész csipkézett hegyvonulatainak és glaciális tavainak hamisítatlan alpesi atmoszférája. Természetföldrajzilag azonban mégis helytálló Szlovénia egy részét a Balkánhoz sorolni. Az országot ugyanis két részre vágja a Dinaridák és az Alpok határa. Mi most „Dinári-Szlovéniába” indulunk...

Hol van Magyarország közepe?

(Ez kivételesen nem cikk, hanem egy sztori. Cikkekkel...)

Duplacsavaros történet arról, hogy hol is van pontosan Magyarország közepe.Mert azt ugye sokan tudják, hogy Pusztavacson van valami emlékmű...

A kopár Burren és a kietlen Aran-szigetek

(Földgömb 2019/november-december)

„Sehol egy fa, ahová fölakaszthatnék egy embert, nem akad víz, amibe belefojthatnék valakit és még föld sincs, amibe el lehetne temetni a holtakat…”
A híres-hírhedt ír karsztvidék, a Burren, soha nem volt könnyű hely a megélhetéshez... E nagyrészt kopár karsztvidéknek még extrémebb kiadása, tengeri folytatása, az Atlanti-óceánban található elzárt kisvilág, az Aran-szigetcsoport.

Oszlopos szent, felfújt hólyag, levendulaillat

(Földgömb 2019/november-december)

Ha van táj Magyarországon, amit költő, írók, festők, építészek, földtudósok és mezei turisták egyaránt birtokba vettek, akkor az kétségkívül a Balaton-felvidék. Így joggal hihetnénk, hogy már nem is lehet újat mondani erről a tájról. Pedig a tudósok éppen ezt teszik: csak az elmúlt évtizedben is számos új publikáció született a Balaton-felvidéki vulkánok kapcsán, és akár szabad szemmel is mélyebbre tekinthetünk itt a Föld belsejébe, mint azt elsőre gondolnánk...