Szakmai cikkeket ld. a Magyar Tudományos Művek Tárában (mtmt): ITT
Ezek itt az ismeretterjesztő cikkeim.
Következő oldal: Cikkek 2., Cikkek 3.
Lyukas, sáros és tenger alatti vulkánok Szicíliában
(Földgömb 2023/július-augusztus, egyelőre a teljes cikknek kb. a fele olvasható a magazin honlapján.Ezt a cikket a TELEX is szemlézte a "SZÉPKILÁTÁS" rovatában: LINK)
Ha Szicília, akkor Etna. Valószínűleg a legtöbb embernek ez jut eszébe, ha Szicília természetföldrajza a kérdés. Joggal, hiszen az Etna valóban Európa leghatalmasabb vulkánja. „Lyukas”, mert több csúcskráterrel és temérdek kisebb parazitakúp-kráterrel is rendelkezik. De az alábbiakban még ennél is kisebb lyukakra: lávacső-barlangokra vadászunk az Etna oldalában. Ugyanakkor Szicília nem csak az Etnából áll. A többnyire üledékes kőzetekből felépülő sziget többi részén is találkozhatunk vulkánokkal, ám ezek „nem szokványos vulkánok”, hanem „maccalubék”. Valódi tűzhányókra (az Etnán kívül) a sziget partjaitól északra és délre húzódó tengerekben bukkanhatunk. Míg az északra lévő Lipari-szigetcsoport tagjai (pl. Stromboli, Vulcano) jól ismert turista célpontok, addig a délre található Ferdinandea szigetéről feltehetőleg csak kevesen hallottak. Ennek pedig nyomós oka van…
Sűrített Balkán - Koszovó
(Földgömb 2023/április, egyelőre a teljes cikknek kb. a fele olvasható a magazin honlapján)Idén ünnepli 15. születésnapját Koszovó, Európa legfiatalabb állama. De ennek örömére nem mindenhol gyújtanak gyertyát. Ez a kis ország mintegy sűrítve hordozza magában a Balkán jó néhány jellegzetességét, többek között azt, hogy: „puskaporos hordó”. Ugyanakkor látványos természeti kincsekkel és történelmi emlékekkel is rendelkezik, melyekre sajátos balkáni építészet és pezsgés rakódott rá napjainkban.
Forrongó Itália - Tűzhányók és gőzhányók Itália nyugati partjai mentén
(Földgömb 2022/augusztus)Az olasz nyár nemcsak azért forró mert fentről süt a Nap ezerrel, hanem mert alulról is fűti a felszínt a Föld belső hője. De csak az Appennini-félsziget nyugati partvonala mentén. Ez a „padlófűtés” egyes helyeken pusztító vulkáni robbanásokban, máshol szelídebb gőzkitörésekben nyilvánul meg. Ez utóbbiak energiáját éppen itt aknázták ki a világon először! A Vezúvot és környékét leszámítva az itteni vulkánok már örök (?) álmukat alusszák, de a hátrahagyott formáik – és a rajtuk kialakult kultúra – temérdek izgalmas felfedeznivalót rejteget számunkra...
Festői Frasassi - Olaszország legnépszerűbb barlangrendszere
(Természet Világa 2022/július)Olaszországban utazgatva az ember gyakran csodálkozik rá, hogy szinte mindegy melyik településen áll meg, mert a hangulat mindenütt magával ragadó, mindenütt jelen vannak az ódon, történelmet sugárzó épületek, a hangulatos sikátorok és az árnyas éttermek. Jóval kevesebb szó esik arról, hogy az Appennini-félszigetnek a földtani öröksége is rendkívül változatos és kuriózumokban gazdag. Az alábbiakban egy ilyen geológiai értéket mutatunk be, a Frasassi-barlangrendszert, melynek már a külső környezete is meglehetősen látványos. A barlangok keletkezésével kapcsolatos vizsgálatok ezen túlmenően tudományos szempontból is izgalmas eredményeket hoztak. Ráadásul még lenyűgözően szépek is. Tegyünk hát egy túrát ezekhez a barlangokhoz!
Nagy Szikla a Császár-mező peremén - az Appenninek tetején
(Földgömb 2022/június)A Gran Sasso gyomrában (majdnem) súlytalan részecskékre vadászó fizikusok. Odafent az Appenninek legmagasabb ormára kapaszkodó turisták. A Campo Imperatore fennsíkon a rég elolvadt gleccser hullámos morénáin szelíden legelésző tehenek és a félvad kemping-élményt átélő modern nomádok lakóautóinak sokasága. A filmrajongók pedig Terence Hill és Bud Spencer lába nyomát érinthetik a karsztos terepen. De a fennsík délnyugati oldalán húzódó medence peremén L’Aquila lakói súlyos árat fizetnek a természeti szépségek mögött meghúzódó dinamikus földrajzi folyamatokért...
Eltűnt egy tó Olaszországból!
(Geometodika 2022/2.)Eltűnt egy tó Olaszországból – a hír igaz, de nem tegnap történt, hanem nagyjából másfél évszázada. A Róma közelében fekvő Fucino-tó egykor Itália harmadik legnagyobb kiterjedésű tava volt, ám mára csak hűlt, pontosabban kiszáradt helyét találhatjuk a térképen és a műholdfelvételeken. Bár lubickolni nem tudunk benne, története így is különösen érdekes.
Erdők felülnézetből - mit ér a natúrpark, ha vágják az erdőt?
(Földgömb 2021/nov. Őszi különszám)Az Erdélyi-szigethegység középső, talán legszebb részeit, a Pádis-fennsíkot, a Gyalui-havasok és a Kalota-havas egyes területeit óvja az Erdélyi-szigethegység (románul Apuseni) Natúrpark. De vajon mennyit ér ez a védelem, ha a helyi települések lakói többnyire arról panaszkodnak, hogy gyors ütemben vágják körülöttük a fát? Továbbá az alkalomszerűen arra járó turista is könnyen ütközik tarvágásokba, vagy találkozik jól megrakott, fát szállító teherautókkal. Ennek a kérdésnek igyekszünk tárgyilagosan, műhold-felvételek alapján vizsgálódva, a nyomába eredni.
Tűz és jég a gránitszigeten
(Földgömb 2021/máj-jún.)A gránitsziget: Korzika. Mióta egy konferencián láttam Jakucs László barlangkutató és professzor lebilincselő vetítését Korzika hihetetlen gránitképződményeiről, azóta vonz ez a földdarab. A sziget arculatában valóban meghatározó ez a vörös kőzet, de szerepe korántsem kizárólagos. A belső és külső tűz egyaránt formálta (formálja) e szigetet, de a jég nyomait is felfedezhetjük rajta. Végül az is kiderül, miért esznek „fakenyeret” a Földközi-tenger eme hegyekkel legjobban szabdalt szigetén...
Nézd meg! - 3D modell a sziget domborzatáról és geológiájáról
Klasszikus Karszt
(Földgömb 2021/jan-feb)Van klasszikus zene és klasszikus tánc. Ugyanígy van Klasszikus Karszt is. Így, nagybetűvel, legalábbis a szakirodalomban. A térképeken viszont egyszerűen csak Karsztnak, szlovénül Krasnak, olaszul Carsónak nevezik, mivel ez a két ország osztozik rajta. Ez az osztozkodás egyébként történelmileg korántsem volt „sima ügy”. Dinári Szlovéniában elkezdett kalandozásunkat (ld. következő cikk) most ezen a vidéken folytatjuk...
Csavargás Dinári Szlovéniában
(Földgömb 2020/nov-dec)Szlovénia mint a Balkán része? Nos, igazi balkáni hangulattal csak ritkán találkozhatunk Szlovéniában. A települések rendezettsége, a történelmi szimbólumok sokkal inkább sugallják az osztrák hatást, amire ráerősít az északi országrész csipkézett hegyvonulatainak és glaciális tavainak hamisítatlan alpesi atmoszférája. Természetföldrajzilag azonban mégis helytálló Szlovénia egy részét a Balkánhoz sorolni. Az országot ugyanis két részre vágja a Dinaridák és az Alpok határa. Mi most „Dinári-Szlovéniába” indulunk...
Hol van Magyarország közepe?
(Ez kivételesen nem cikk, hanem egy sztori. Cikkekkel...)Duplacsavaros történet arról, hogy hol is van pontosan Magyarország közepe.Mert azt ugye sokan tudják, hogy Pusztavacson van valami emlékmű...
A kopár Burren és a kietlen Aran-szigetek
(Földgömb 2019/november-december)„Sehol egy fa, ahová fölakaszthatnék egy embert, nem akad víz, amibe belefojthatnék valakit és még föld sincs, amibe el lehetne temetni a holtakat…”
A híres-hírhedt ír karsztvidék, a Burren, soha nem volt könnyű hely a megélhetéshez... E nagyrészt kopár karsztvidéknek még extrémebb kiadása, tengeri folytatása, az Atlanti-óceánban található elzárt kisvilág, az Aran-szigetcsoport.
Oszlopos szent, felfújt hólyag, levendulaillat
(Földgömb 2019/november-december)Ha van táj Magyarországon, amit költő, írók, festők, építészek, földtudósok és mezei turisták egyaránt birtokba vettek, akkor az kétségkívül a Balaton-felvidék. Így joggal hihetnénk, hogy már nem is lehet újat mondani erről a tájról. Pedig a tudósok éppen ezt teszik: csak az elmúlt évtizedben is számos új publikáció született a Balaton-felvidéki vulkánok kapcsán, és akár szabad szemmel is mélyebbre tekinthetünk itt a Föld belsejébe, mint azt elsőre gondolnánk...