Következő oldal: Cikkek 1., Cikkek 2.
Puska, papucs, Prokletije
(A Földgömb 2012/5) Az albán útleírásoknak szinte eposzi kelléke a puska, mely ennélfogva az alábbi írásból sem maradhat ki. De számomra az IFA tehergépkocsi is elválaszthatatlan ettől a tájtól. Mint ahogy a papucs az albánok többségétől. Az albánok többsége egyébként muzulmán. De pont itt, a Prokletijében a hegyi törzsek nagyrészt római katolikusok. A hegyi törzseket feltehetőleg nem érdeklik a gleccserek. Minket viszont annál inkább. Lehet, hogy itt volt a Balkán leghosszabb gleccsere?
Kőközök útja. Orbán Balázs nyomdokain a Torockói-hegység völgyeiben
(A Földgömb 2012/1) Létezik már „Szilva út”, „Palóc út” vagy éppen „Gótikus út”, csak hogy néhány hazai „turisztikai brand”-et említsünk. Ha pedig a Torockói-hegység a célterület, aligha találnánk jobb, jellemzőbb márkanevet, mint a „Kőközök útja”, mert a terep magasságra nem kiemelkedő, barlangokból máshol több is, hosszabb is akad, de a hegyvonulatot átfűrészelő szurdokvölgyek sűrűsége valószínűleg itt a legnagyobb...
A számik földje - messze északon, a Nagy Medve alatt
(A Földgömb 2011/4) A finnországi lappok központjának mondott Inari „városába” úgy érkezünk meg, hogy a másik oldalon már ki is jöttünk belőle, úgy kell visszakanyarodnunk, mikor rájövünk, hogy az a néhány ház volt a település magterülete. Azt a néhány házat elhagyva végképp nem találkozunk emberekkel, legfeljebb látszólag gazdátlanul kóborló rénszarvasokkal...
Termokarsztos tavak – tanúk és „tettesek” az éghajlat megváltozásában
(A Földgömb 2010/3) Észak-Szibéria valósággal hemzseg a tavakban. Ezekre általában szabályos kerek vagy ellipszis formájú alaprajz és ívelt körvonal jellemző, bár az egyes formák összenövése itt is képes cizellált alakzatok létrehozására. Ha találomra „fölütjük” a GoogleEarth-t egy szibériai alföldi területen, akkor nagy valószínűséggel ilyesféle tavakra bukkanunk...
Ha éjjel tóba csúszik a hegy... – a Vajont-gát katasztrófája
(A Földgömb 2010/2) A Dolomitok hegyeiről minden bizonnyal a hatalmas, erős sziklabástyák, a függőleges falak, a merészen égbeszökő tornyok jutnak eszünkbe. Mennyire mozdíthatatlannak, szilárdnak tűnnek e hegyek! Pedig a hegyoldalak itt is állandó mozgásban vannak. A leghatalmasabb, még „friss” sebet azonban részben az ember ütötte a tájon: 1963 októberében a Dolomitok déli részén emelt Vajont-gát okozott katasztrofális csuszamlást a víztározót szegélyező hegyoldalon...
Kúpok, üstök, dómok Kyushu tűzhányóin
(A Földgömb 2009/6) Japán nemcsak egy gazdasági mintaállam, de az egy négyzetkilométerre jutó természeti katasztrófák számában is a világelsők közé számít. Tűzhányók, földrengések, cunamik, tájfunok, hegycsuszamlások szaggatják ezt a földet, melyet mégis óriási népesség vall hazájának. Miközben négy vulkánt fölkeresünk a legdélibb nagy japán szigeten, Kyushun, mindegyik csapásból kaphatunk egy kis ízelítőt...
Kis Morva Kör
(A Földgömb 2008/8) Száz esztendővel ezelőtt a Morva folyó alsó vidékét útlevél nélkül járhatta körül a boldog békeidők monarchiabeli utazója. Napjainkban újra ugyanez a helyzet, ám a XX. század jelentős részében két ország, majd két szemben álló politikai rendszer áthatolhatatlan határát jelölte ki a Morva-Dyje vízrendszer alsó szakasza. Ma három ország immár „légies” határai teszik könnyűvé a vízi és szárazföldi utazást ezen a peremtájon, amely földrajzilag egyetlen pontban, a Porta Hungarica-ban, azaz a Dévényi-kapuban érinti a Kárpát-medence belső térségeit...
A vízcsepp útja, avagy bonyodalmak egy egyszerű fogalom körül
(Természet Világa, 2008/január) A kiemelt magashegységek rendszerint hosszú vízválasztó-vonalat képeznek, sőt ez a tulajdonságuk a felfedezések korában akár névadó is lehetett (ld. Nagy-Vízválasztó-hegység Ausztráliában). Még a legnagyobbakkal is megesik azonban, hogy szégyenben maradnak: a Himalája óriáslánca csupán széteső, lokális vízválasztó maradt, mert a tőle északra, Tibetből induló, hatalmas folyók kisebb-nagyobb kerülőkkel átvágnak rajta. Közelítsük meg a témát digitális terepmodellekkel!
Mehádia – kilépünk a Kelet Kapuján
(A Földgömb 2008/1) Dél-Erdély déli határvidékét böngészve, a térképen többször is feltűnik Mehádia neve. Először egy kisebb település akad a horogra, majd figyelmesebben szemlélve megállapíthatjuk, hogy a településen áthaladó folyót is Mehádiának nevezik, sőt a közelben nagyjából É-D-i irányban futó hegység is Mehádiai, csakúgy, mint a hegységtől keletre elterülő alacsonyabb fennsík. Nem csoda, ha ezek után a megye is Mehádia. Az alábbiakban ennek a néhol balkániasan nyüzsgő, máshol szinte elfeledett településekből álló tájnak a változatosságát szeretném felvillantani...
Regélő isztriai völgyek
(A Földgömb 2007/6) Isztria lebilincselő tájai (menet)időben egyre közelebb kerülnek hozzánk, hangulata újra és újra megragadja képzeletünket. Bár a háromszögletű földdarabot a tengervíz két oldalról is nyaldossa, vörös talajjal és kopár mészkősziklákkal borított, hullámos felszínén a folyók és az édesvíz mégis értékes kincsnek számítanak. Völgyeinek kialakulását és vizeinek útját számos regé(ny)ben kísérelték meg föltárni elődeink. Ezekből válogattunk...
Ahol a Duna elhagyja a Kárpát-medencét
(A Földgömb 2007/2) „Egy hegylánc közepén keresztültörve tetejéről talapjáig, négymértföldnyi messzeségben; kétoldalt hatszáz lábtól háromezerig emelkedő magas, egyenes sziklafalak, közepett az óvilág óriás folyama, az Ister: a Duna.” - pattog a tábortűz a cserna-völgyi fekete éjszakában, lobogó fénye mellett betűzöm ki Jókai sorait, szívemben friss élményekkel a Duna eme leglenyűgözőbb szakaszáról. Ennél kitűnőbb útikönyvet máig nem írtak a Vaskapuról. Nem felülmúlni, csupán kiegészíteni lehet az ő írását, hiszen az Aranyember óta eltelt másfél évszázad alaposan átformálta a Dunát...
Harcok a hóhatár felett
(A Földgömb 2006/7) Mennyit ér egy gleccser, egy darabka, hóval fedett jégmező? Mennyit egy jégből kiálló nunatak, egy megmászhatatlan hegy? Mennyit a süvöltő szelek, az áthatolhatatlan hóvihar, a lezúduló lavinák? Az expedícióra induló felfedező számára alighanem ezek jelentik az élet értelmét. De vannak államok, amelyek mindezt “birtokolni” szeretnék, és ezért elképesztő anyagi és emberi áldozatokra is hajlandók. A cikk a hóhatár fölött kirobbant politikai konfliktusok hátterét vizsgálja…
Andalúzia ékköve: Ronda
(A Földgömb 2005/4) „Ó, én szeretett Rondám! Ó, te szerencsétlen! Hogyan is hagyhattalak el téged oly gondtalanul?” – Vajon ki az a szerelmes, aki így búcsúzik kedvesétől? Egy mór kormányzó, Hamet El Zegri, fakadt e szavakra elkeseredtében, midőn látta, hogy Aragóniai Ferdinánd hadai elfoglalják uralkodói székhelyét. A bánatos sóhajban rejlő ellentmondás azonban nem reneszánsz „költői trükk”, csupán mi, magyarok élvezhetjük ennek sajátos ízét, lévén hogy a mór hadvezér szerelmének tárgya maga Ronda városa, amit ezzel a névvel illetni csak magyarul képtelenség…
A Biokovo-hegység átlyuggatott karsztja
(A Földgömb 2005/5) A tenger felől – hirtelen égbeszökő sziklák. Felülről – sokszöghálót formáló töbrök. Belülről – függőleges csővezetékre emlékeztető barlangi aknák. Télen – hóvihar és lavinák. Nyáron – víztelen forróság. Ez a Biokovo-hegység. Nem is oly messze tőlünk, Horvátország déli, elkeskenyedő nyúlványán, de még a boszniai korridoron innen...
A „Bolygó Sziklák” - régi és új történetek az Eoli-szigetekről
(A Földgömb 2004/3) A tenger vizét enyhe szél borzolja, amelyet hirtelen lökésszerű hullámok váltanak fel. A vízből gyorsan növekvő gőzfelhő gomolyog az ég felé, majd lávafoszlányok röpülnek a magasba, hogy hangos csobbanással hulljanak vissza a tengerbe, ám ez az apró zaj belevész a kitörés egyre erősödő morajlásába. A mind hevesebb, sűrű robbanásokkal járó vulkáni működés nyomán néhány nap múlva új sziget születik: Filicudi. Kr. e. 1020000-ben járunk...
Hidegben jobban nőnek a hegyek?
(Természet Világa 2001/október) A címben feltett kérdés elsőre talán kissé furcsának hat, mégis komoly tudományos viták kereszttüzébe került, és egyértelmű válasz mindmáig nem született. Hogyan hat egymásra a klíma, a hegységképződés és a lepusztulás?
Vadvízország határvidékein
(A Földgömb 2001/3) Az az utazó, aki mostanság járja be hazánkat, többnyire kultúrtájat láthat maga körül. Nem kell azonban túl sokat visszalépnünk az időben ahhoz, hogy gyökeresen más kép táruljon szemeink elé. Alig 150 éve a folyók még szabadon kóboroltak a síkvidékeken, és az ország területének ¼-ét időszakosan vagy állandóan víz borította. Trianon óta folyóink 90%-a más országból érkezik „vadvízországba”, így a Schengeni egyezmény előtt igen változatos bonyodalmakat okozott a vízitúrázók számára a folyóvízi határátlépés – helyzetkép a ’90-es évekből…
Karszt az üvegházban
(Természet Világa 1999/október) Valóban - mit keres a karszt az üvegházban? Egyrészt a mészkőben CO2 van, ami ugye az üvegházhatás szempontjából nem elhanyagolható. Másrészt a cseppköveknek is vannak évgyűrűi, mint a fáknak, és ezek éppúgy az éghajlat-változásokról tanúskodnak, melyet mindig is befolyásolt az üvegházhatás.
Párhuzamos formarajzok. Hó- és homokformák összehasonlítása
(Természet Világa, 1998/december) A sivatagok homokformái sok embert lenyűgöznek. A homoksivatagokba azonban nem mindenkinek van módja elutazni. Ám hideg, havas teleken számos hasonló alakzat alakul ki porhóból is. Miben hasonlítanak és miben különböznek? - ezt járja körül ez a cikk, ami azért is kedves számomra, mert ez volt az első...